Volt egy hang, amely egy ország szívébe égett. Egy négyéves kisfiúé, aki higgadtan csak ennyit mondott: „Na szia, mentő.” És volt egy másik hang, amely végig ott maradt vele a vonalban, amíg az életmentő segítség megérkezett. Most ez a két hang végre arcot is kapott egymáshoz.
Világunk.hu – További cikkeit ide kattintva éred el!
Egy hívás, ami mindent megváltoztatott
Napokig beszélt róla az egész ország.
Egy vészhelyzeti hívásról, amely megmutatta, mit jelent a lélekjelenlét – még akkor is, ha valaki alig múlt négyéves.
Medárd akkor tárcsázta a segélyhívót, amikor cukorbeteg édesanyja rosszul lett. Nem pánikolt. Nem sírt. Figyelt.
És ami talán a legfontosabb: hallgatott a mentésirányítóra.
A mentők végül időben megérkeztek, az édesanya ellátást kapott – a történet pedig pillanatok alatt bejárta az országot.
A hang a vonal másik végén
A hívás felvétele sokakhoz eljutott.
Nemcsak Medárd nyugodtsága volt megdöbbentő, hanem az is, ahogyan a mentésirányító lépésről lépésre, türelmesen, érthetően vezette a kisfiút.
Nem volt felesleges szó.
Nem volt pánik.
Csak szakmai profizmus és emberi jelenlét.
Ez az, amit a mentésirányításból a legtöbben sosem látnak – most mégis mindenki hallhatta.
Végre eljött a pillanat
Az Országos Mentőszolgálat pénteken számolt be róla:
Medárd és a mentésirányító bajtárs végre személyesen is találkoztak.
Az a pillanat, amelyre annyian vártak, most csendben, minden felesleges körítés nélkül történt meg.
Egy kézfogás. Egy mosoly. Egy történet lezárása – vagy inkább folytatása.
Mert ez már nem csak egy sikeres mentés története volt, hanem egy találkozásé is.
Több mint egy megható történet
Ez az eset sok mindent megmutatott:
- hogy a segélyhívás működik,
- hogy a mentésirányítók munkája kulcsfontosságú,
- és hogy a legkisebbek is képesek hősiesen helytállni, ha jól irányítják őket.
De talán a legfontosabb üzenet mégis az:
életek múlhatnak azon, hogy valaki nyugodt marad – a vonal mindkét végén.
Egy ország mondja újra
A mondat már önálló életre kelt:
„Na szia, mentő.”
Most már nemcsak egy segélyhívás kezdete, hanem egy emlékeztető is arra, hogy:
- a segítség valóban elérhető,
- és hogy emberek dolgoznak a vonal másik végén, akik minden egyes hívást komolyan vesznek.
Medárd és a mentésirányító találkozása ezért lett sokkal több egy szép gesztusnál.
Ez volt az a pillanat, amit valóban mindenki várt.
