Ausztrália december közepétől megtiltja a 16 év alatti gyermekek számára a közösségi oldalakhoz való hozzáférést.
Ausztrália december közepétől olyan szabályt vezet be, amely gyakorlatilag megtiltja a 16 év alattiaknak, hogy közösségi média-fiókot tartsanak fenn vagy hozzanak létre az országban. A hivatalos kormányzati kommunikáció szerint ez egy világszerte példa nélküli szigorú életkori korlátozás: az eSafety nevű nemzeti online biztonsági hatóság közlése szerint 2025. december 10-től a korlátozott életkorú közösségi média platformoknak ésszerű lépéseket kell tenniük, hogy 16 év alattiakat ne engedjenek fiókhoz jutni vagy meglévőt megtartani. A szabályozás célja, hogy a fejlesztésük kritikus szakaszában lévő fiatalokat megóvják a platformok olyan tervezési elemeitől, amelyek hosszabb használatra ösztönöznek, illetve potenciálisan káros tartalmakhoz juttathatják őket.
Fontos pontosítás: a kormányzati tájékoztatás szerint ez nem büntető jellegű tilalom a fiatalokra nézve, hanem inkább egy fiókhoz jutás elhalasztása vagy korlátozása. Az eSafety hangsúlyozza, hogy a 16 év alattiaknak vagy családjuknak nem lesznek büntetései, viszont a platformokat fenyegetik szankciók, ha nem teljesítik az előírt intézkedéseket. Tehát a cél nem a gyermekek kriminalizálása, hanem a szolgáltatók felelősségre vonása az életkor-ellenőrzésben.
A gyakorlatban a döntés gyorsan hat az amerikai nagy platformokra is. A hírügynökségi beszámoló szerint a szabály hatályba lépése után a platformoknak havonta jelenteniük kell, hány fiatal fiókját zárják be; a szabály be nem tartása akár 50 millió ausztrál dolláros bírsággal is járhat. Google például közölte, hogy a 16 év alatti felhasználókat kijelentkezteti YouTube-fiókjukból, és korlátozza számukra a fiókkal elérhető funkciókat; a Meta pedig hasonlóan eltávolítja a gyanítottan kiskorú felhasználókat Facebookról, Instagramból és más szolgáltatásaiból, s bevezeti az alternatív, életkor-ellenőrző megoldásokat, hogy a tévesen eltávolított 16 év fölötti felhasználók igazolhassák magukat.
Az új szabályozás körüli viták sem maradtak el. A gyermekjogi és civil szervezetek, több szakértő és a platformok egy része is aggályokat fogalmazott meg. A UNICEF Ausztrália például pontosan leírja, hogy a törvény 2025. december 10-étől életbe lép, és a cél a fiatalok védelme, de egyúttal azt is hangsúlyozza, hogy a valódi megoldás a közösségi média biztonságának javítása lenne, nem pusztán az elérés halasztása. Ők arra figyelmeztetnek, hogy a platformok tiltása mellett a biztonságosabb használat fejlesztése, és a fiatalok véleményének meghallgatása is fontos lenne. A Guardianban megjelent írásokban pedig arról olvasható, hogy szakértők szerint a tilalom érzelmi és gyakorlati űrt hozhat a fiatalok életébe, így a családoknak támogatást és megértést javasolnak, amikor a gyerekek elveszítik hozzáférésüket.
A nemzetközi kontextus is érdekes: az AP beszámolója szerint Malajzia is bejelentette hasonló korhatár bevezetését 2026-tól, míg több európai ország és Új-Zéland is érdeklődik hasonló minimum életkor beállítása iránt. Ez arra utal, hogy az ausztrál példa nem elszigetelt, hanem egy globális, a fiatalok online védelmét célzó irányzat része lehet.
Ausztrália valóban elsőként vezeti be a 16 év alattiak számára a közösségi fiókok hatósági korlátozását, de a szabályozás nem a fiatalok büntetéséről szól, hanem a platformok kötelezettségének megerősítéséről. A gyakorlatban szigorú ellenőrzés és jelentési kötelezettség, valamint súlyos bírságok fenyegetik a technológiai cégeket. A döntés erős reakciókat váltott ki: támogatók a fiatalok védelmét látják benne, míg mások a biztonságosabb rendszerek kialakításának hiányát, illetve a tiltás lehetséges nem kívánt következményeit hangsúlyozzák.
Mit gondoltok? Írjátok meg a véleményeteket kommentben!
