2022 október 5 szerda
KezdőlapÉrdekességekMiért nem önti el a víz a Diavik gyémántbányát? Íme a 6...

Miért nem önti el a víz a Diavik gyémántbányát? Íme a 6 legkülönlegesebb bánya a bolygónkon…

-

Hol található a világ legnagyobb méretű külszíni bányája? Miért nem önti el a víz a tó közepén található Diavik gyémántbányát?

Az emberiség ősidők óta kutatta és ásta a földet, hogy ásványi anyagokat nyerjen ki. A civilizáció fejlődésével exponenciálisan nőtt az ásványok iránti igény. Ennek eredményeként a világ különböző pontjain ma már számos helyszín található, ahol kitermelik a keresett erőforrásokat. Egyesek helyek nemcsak a szakemberek számára különlegesek hanem bárki számára meglepőek lehetnek.

A bányászat több ezer éves múltra tekint vissza. A történelem során az emberiség különféle kitermelési módokat fejlesztett ki. A szilárd anyagokat külszíni vagy földalatti bányászattal termelik ki, míg a folyékony és gáznemű ásványok kinyerését kutak fúrásával végzik, amelyeken keresztül kiszivattyúzzák azokat. Az 1960-as évektől kezdve fejlődésnek indult a tengerfenéken végzett bányászat is.

Mai cikkünkben olyan lelőhelyekről fogtok olvasni, ahol a fejtés nyílt és földalatti módszerekkel egyaránt történik. A fejtések méretei nemcsak a Földről nézve lesznek óriásiak, hanem a levegőből is hátborzongató látványt nyújtanak.

Kezdjük a rézbányák óriásával a Chuquicamata bányával.

A bánya Chile északi részén található. A Chuquicamata lelőhelyet már az inkák is ismerték akik a spanyolok érkezése előtt rézércet bányásztak és olvasztottak itt. A lelőhelyet ipari méretekben 1915 óta fejlesztik, mai kiterjedése egyszerűen elképesztő. Hihetetlen hogy ezek a kicsinek tűnő dömperek olyan gigantikus gépek amelyek több mint kétszáz tonnát nyomnak és körülbelül 15 méter hosszúak.

Itt az emberek hihetetlen dolgokat visznek véghez és szó szerint hegyeket mozgatnak meg. Jelenleg a Chuquicamata bánya kiterjedését tekintve a legnagyobb a világon. Hossza 4,3 km szélessége 3 km, mélysége pedig közel 900 méter. Mélységét nézve azonban csak a második a világon az amerikai Utah államban található Bingham Canyon mögött.

Bingham Canyon

Kétségtelen azonban hogy a Chuquicamata az egyik legnagyobb gödör amelyet az ember gépesített berendezéseinek segítségével hoztak létre.

A bányát jelenleg Calama város lakói üzemeltetik ami körülbelül 15 km-re található a bányától. 2007-ig állt itt egy Chuquicamata nevű bányásztábor is ahol több mint tízezer ember élt.

A tábort a bánya közelsége és az erős környezetszennyezés miatt azonban bezárták. A hely jelenleg lakatlan, a belépést egy bányavállalat ellenőrzi. Látogatás csak turistacsoportok számára lehetséges. Általánosságban elmondható hogy a város mivel védett területen található, jó állapotban maradt meg, de már csak szellemvárosnak tekinthető ahol egy stadion, játszóterek, iskolák, irodák és még egy színház is található.

A következő helyszín 1997-ben felkerült az UNESCO világörökségi listájára. Ez a hely a Spanyolország északnyugati részén található Las Médulas arany bányászati régiójában található.

A bányászatot a Krisztus utáni első századtól a harmadik századig földalatti módszerrel végezték. A Római Birodalom legfontosabb aranybányája volt, virágkorában az ókori római író Idősebb Plinius szerint évente mintegy hat és fél tonna aranyat bányásztak itt és 60 ezer munkás dolgozott a helyszínen folyamatosan. A közel 250 évnyi bányászat során több millió tonna aranyat hoztak a felszínre. A bánya területén a táj szokatlan külsőt öltött teljesen átalakult az emberi beavatkozásnak köszönhetően, amely napjainkban rengeteg turistát vonz a helyszínre.

A világ legtöbb bányája a tengerszinthez képest magasan fekszik, mint például a Chuquicamata amit már cikkünk elején megemlítettük, az Andok középső részén 2840 méteres magasságban található.

Azonban még ez is messze elmaradt Grasberg-től a világ legnagyobb aranybányájától és a harmadik legnagyobb réz bányától.

Az Indonéz Pápua tartományban található, Új Guinea és az egész Óceánia legnagyobb hegyének a Punchak Jaya közvetlen szomszédságában. A bánya több mint 4000 méteres magasságban van, magasról nézve nagyon szokatlan látvány mivel hegycsúcsok veszik körül. Története az 1930-as évek közepén kezdődött , amikor az ideérkező hollandok réz lerakódásokat fedeztek fel a gleccserekben. A bányászat jóval később csak az 1970-es években indult el.

Ma a Grasberg a világ legmagasabb lelőhelyének számít. A komplexum magában foglalja a külszíni bányát egy földalatti bányát illetve négy feldolgozó üzemet. A hely mintegy 20 ezer embernek ad munkát, akik azonban meglehetősen gyakran sztrájkolnak. 2017-ben 5000 bányamunkás vett részt egy több mint négy hónapig tartó sztrájkban, de minden probléma ellenére a Grasberg továbbra is rendületlenül üzemel.

Kanadában nagy figyelmet fordítanak az alkalmazottakra és a környezetre. Az északi sarkkörtől alig 220 kilométerre található Nagy-Rabszolga-tó közepén működik a több szempontból is érdekes Diavik gyémántbánya.

Ezen a helyen az 1990-es években találtak először gyémántokat. Néhány évvel később a területet gazdaságilag életképesnek nyilvánították. Sok időt és erőfeszítést igényelt a bánya felépítése, létrehozásakor egyedi technológiákat használtak. Két okból kifolyólag, az első a zord éghajlat a második pedig a szigorú környezetvédelmi előírások voltak.

A Diavik egy 20 négyzetkilométeres szigetet foglal el. A külszíni gödrök biztonsága valamint a tó szennyezésének minimalizálása csak akkor biztosítható ha a Nagy-Rabszolga-tó vizét visszatartják, ehhez egy komplex projektet dolgoztak ki melynek keretében a bányatelepek köré egy közel 4 km hosszú gátat építettek. Az építkezést 5 független szakértők felügyelte. Jelenleg a nyári szezonban a bánya bizonyos szögekből úgy néz ki mint két hatalmas tátongó lyuk egy tó közepén. Ez egy egyedülálló objektum melynek nincs párja a világon. A Diavik komplexumban többek között két darab bánya, a dolgozók kényelmes lakókörletei, raktárak és irodák, erőművek egy feldolgozó üzem illetve egy repülőtér is található. A hely összesen több mint ezer alkalmazottal rendelkezik, évente két millió tonna ércet dolgoznak fel a bányában. Az itt bányászott gyémántokat elsősorban fehér színük és kiváló átlátszóságuk miatt nagyra értékelik a világpiacon.

2018-ban a Diavik egy csodálatos leletnek köszönhetően került a hírekbe. Találtak ugyanis egy sárga színű 552 karátos csirke tojás nagyságú gyémántot melynek súlya több mint 110 gramm.

Ezt a gyémántot tartják a mai napig a legnagyobbnak amelyet Észak Amerikában találtak.

Figyelemreméltó hogy a bányában megvalósuló programok számos pályázatot nyertek már és általánosan elismert pozitív hozzájárulást jelentenek a helyi lakosok életéhez, valamint a környezetvédelemhez egyaránt. Ez azt bizonyítja hogy a bányászat úgy is végezhető hogy közben nem okoz jelentős kárt a természetben.

Most költözünk át Kanadából Dél Afrikába. Az 1870-es években alapított Kimberley városába.

A várost leginkább a világ gyémánt fővárosaként ismert, és még a Kimberley csöveket is erről a városról nevezték el, amelyek egy nagyon ősi vulkanikus folyamat maradványai. Igaz a hely napjainkban elsősorban turisztikai Központként hívja fel magára a figyelmet. Minden évben számos turista keresi fel különböző országokból akik szeretnének legalább egy rövid időre visszamenni a múltba és élvezni a gyémánt láz hangulatát. Kimberley fő attrakciója a The Big Hole mine amelyet a világ legnagyobb olyan bányájaként tartanak számon amit az emberek szinte teljes egészében kézzel azaz gépek használata nélkül ástak ki.

Bányászok ezrei dolgoztak itt akik profitszerzés céljából éjjel nappal robotoltak nem gondolva a fáradtságra. A bánya 40 aktív éve alatt 22 millió tonna földet dolgoztak fel, eredeti átmérője körülbelül 500 méter volt a mélysége elérte a 240 métert. A lelőhelyet 1914-ben végleg bezárták. A bánya összesen 2722 kg gyémántot adott a világnak. A nagy lyuk, elképesztően szép hely amit igyekeztek minél vonzóbbá tenni a turistáknak. A legnagyobb bányák még az űrből is láthatók szenvedő bolygónk testen lévő sebekre hasonlítanak, de nélkülük az emberiség értékes erőforrásokat veszített volna el amelyek nélkül rendkívül nehéz elképzelni a modern civilizációt.

Vagy talán Nekünk kellene megpróbálnunk más módon élni? Írjátok meg kommentben Ti mit gondoltok?

Ezek is érdekelhetnek